Habár az egyes cafeteria elemek csak bizonyos kerethatárig élvezik a kedvezményes adókulcsot, a cégeknek megéri elgondolkodni azon, hogy a fizetések minél nagyobb százalékát juttatják a béren kívüli juttatásokon keresztül a dolgozóknak – hangzott el a Piac&Profit „Cafeteria és öngondoskodás 2016” elnevezésű konferenciáján.

Az egyre élesebb piaci versenyben, valamint a munkavállalókért folytatott fokozott küzdelemben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ugyanakkor a munkáltatók számára az is lényeges, hogy mindezt költséghatékony módon tegyék. „Az optimális az lenne, ha a cégek a bruttó bérjövedelem minimum harminc százalékát bérkiegészítésként adnák a dolgozóiknak. Viszont, ha alacsonyabb jövedelemkategóriáról van szó, akkor ez az arány akár az ötven százalékot is elérhetné. Ilyenkor ingatják a fejüket a vállalkozások vezetői, hogy vajon honnan tudnának erre forrást előteremteni” – mondta Kardos György a Bonus Cafeteria Kft. ügyvezetője a Piac&Profit által szervezett konferencián.

Ahol a bérstruktúra lehetővé teszi, érdemes a jövő évi béremelésre szánt összeget a cafeteriakeret emelésére fordítani, és juttatásokban odaadni a dolgozóknak. Annak sincs semmi akadálya, hogy a cafeteriában történő béremelést a munkaszerződés részévé tegyük, mint ahogyan arra is van mód, hogy – ha a helyzet úgy alakul – béresítsük. A törvényes keretet meghaladó műszaki pótlékot vagy a 13. havi fizetést is felajánlhatjuk a dolgozóinknak pénzben vagy juttatásokban. Ugyan az év végi pénzekről többnyire decemberben dönt a menedzsment, míg a cafeteriaétlap már januárban összeáll, annak semmi akadálya, hogy a külön kifizetésről más időpontban nyilatkoztassuk a munkavállalóinkat. Egyre több vállalat alkalmazza a jelenléti pénzt, amit szintén lehet cafeteriában kezelni, ahogyan a mozgóbért is, amennyiben az például az áruház és nem az egyén teljesítményéhez kötődik, de ide sorolható a szakértő szerint a munkahelyi pótlékok törvényben meghatározott mérték feletti része, és a jutalom jellegű kifizetések is – ezek a kifizetések mind „átirányíthatóak” a cafeteriakeretbe.

Egységesen kell adni

Attól viszont minden céget óva int a szakértő, hogy bért csökkentsen – akár a dolgozóval közös megegyezéssel – annak érdekében, hogy emelje a cafeteriakeretet. Ezt a NAV szigorúan ellenőrzi, és bünteti! Szintén fontos elv, hogy a cafeteriafeltételeket rögzíteni kell, a jogosultsági szabályokat pedig mindenkire egységesen kell alkalmazni. Olyannyira, hogy ha például bármely elem esetén átlépjük az értékhatár feletti részt – tehát mondjuk a SZÉP Kártya esetében a 450 000 forintot –, a plusz keretet is minden dolgozónak egységesen kell biztosítani, vagy szabályozni kell az értékhatár feletti részeket, máskülönben egyéb jövedelemnek minősül. (A kölcsönzött és a saját munkavállalók között sem lehet különbséget tenni, akár százezreket is lehet bukni az ilyen gyakorlaton.)

A kedvezményes kereten felüli rész 49,98 százalékkal adózik, de ez még mindig jelentősen kevesebb, mint a bérre rakódó költségek.

Nézzünk egy példát: ha a jelenlegi bruttó cafeteria keret 30 000 forint, akkor 30.000 forint + 20 százalékos emelés 36 000 forintot eredményez. Ez a vállalat szempontjából 8,5 százaléknyi, azaz 2550 forintnyi megtakarítást jelent a bérként történő kifizetéssel szemben. Ugyanis ha adómentes elemekből áll a cafeteria (Lásd keretes írásunkat), a dolgozó 36 000 forint értékben kap plusz juttatást. Ha a kedvezményes elemekből választ, a kifizetés 26 764 forint értékű, és ha normál adózású elemeket tartalmaz, akkor 24 030 forint a kézhez kapott béren kívüli juttatás. Ezzel szemben, ha béremelésként kapná ezt az összeget, akkor alig több mint 19 000 forinttal emelkedne a nettó bére.

Viszont ha a béremelés 10 000 forint, a cég költsége cég 19 323 forint (93.23% a teljes, a munkabér után fizetendő adóteher). Ha mindez a 10 000 forint béren kívüli juttatás, akkor a cég költsége 14.998 forint (49.98% az adó). Így a cég megtakarítása 100 főre vetítve havonta 432.500 forint, mindez éves szinten 5.190.000 forint. Kardos György hangsúlyozta, személyes véleménye az, hogy a munkaerő piaci hiányt a vonzó cafeteria juttatásokkal lehetne részben orvosolni.

Január 16-tól közlekedési sorompó zárja le a a Líceum melletti utat a Széchenyi felé haladó autósok előtt.

A behajtási ponton csak az léphet be, aki rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel, illetve elektronikus kártyával. A kontrollt végző felügyelők nem csak ennek meglétét vizsgálják, hanem mobil eszközzel azt is ellenőrzik, hogy az autó vezetője szabályszerűen használja-e azt.

Szombattól, tehát január 16-tól két hetes „türelmi időszak” következik, s a szabályszegőkkel szemben február 1-jétől a legszigorúbban lépnek fel.

A kártyás-sorompós rendszert jelenleg térfigyelő kamera egészíti ki, a későbbiekben pedig rendszám-felismerő eszközzel egészül ki.

Az új típusú behajtási engedélyek – a megfelelő dokumentumok benyújtásával – kérvényezhetőek a Közterület-felügyelet munkatársainál, akik a Városházán, az Adó Iroda melletti, földszinti ügyfélfogadóban várják az igénylőket ügyfélfogadási időben. Az engedélyek arculata egységes, de több színben léteznek, attól függően, hogy azokat milyen célra és milyen korlátozásokkal adta ki a Polgármesteri Hivatal. A színeknek nagy jelentősége van, hiszen az autósok csak a legközelebbi belépési pont és az engedélyen feltüntetett úti cél között közlekedhetnek – ezt külön ellenőrizni fogják a közterület-felügyelők.

További információk, részletek: www.kozter.eger.hu