Időközi választást tartanak február 7-én Ostoroson, mert a település polgármestere Kisari Zoltán októberben elhunyt. A Jobbik Heves megyei szervezete kedden bemutatta polgármester-jelöltjét, Tietze Nándort, aki – mint elmondta – elsőként gyűjtötte össze a a szükséges ajánlásokat.

Tekintse meg a sajtótájékoztató videóját:

A részben önvezető autó már ma sem utópia, pl. parkolóhelyre történő be- és kiállásra, vagy a sáv tartására, esetleg dugóban történő araszolásra egyre több márka egyre több modellje képes. Hamarosan elérkezik azaz idő, amikor az autók valóban önállóan oldanak meg ezeknél is bonyolultabb manővereket, szituációkat. Ezek a rendszerek – hasonlóan a korábbi évtizedek “extráihoz” – először a drágább, prémium termékekben jelennek meg, majd fokozatosan hódítják meg a volumenmárkák nagy darabszámban készülő autóit is. A Continental Automotive Hungary Kft. budapesti gyárának ügyvezető igazgatója nem csak ennyit, hanem sokkal izgalmasabb dolgokat is elárult a Portfoliónak.

Keszte Róbert: Ahhoz, hogy egy gép – jelen esetben egy autó – önálló manőverre legyen képes, egyfajta jövőbelátás szükséges. Az ehhez kellő információkat jelenleg saját maga gyűjti össze, ultrahangos, radaros érzékelők, 2- és 3D kamerák segítségével, de a legrégebbi vezetőt segítő elektronika, az ABS jeladóiból is. Ezeket egészítik ki a térképrendszerek adatai, melyek a nem csak a navigációs rendszerek képernyőjén is látható adatokat tartalmazzák, hanem egyéb topográfiai információkat is. Mindezek alapján lehet pontosan meghatározni, hogy adott pillanatban hol tartózkodik a jármű. A manőverezéshez azt is “tudnia” kell, hogy a végrehajtás során, illetve után hol lesz, illetve ott mi lesz, miközben akár 100 km/h-nál is nagyobb sebességgel, tehát másodpercenként 36 méternél többet is megtesz. A térképadatok valódi naprakészségét majd a felhő alapú rendszerek tudják biztosítani, amikből nem csak kiolvas az adott jármű, hanem fel is tölt, a hozzá hasonló többivel együtt. Technikailag – hardver szinten – tehát már évek óta rendelkezésre állt minden, ami a sávváltáshoz is szükséges, de a dolog szoftver oldala, az algoritmusok hosszú ideig tartó fejlesztést és tesztelést igényeltek. Mostanra jutottak el odáig a beszállítók és az autógyártók – akik az akár különböző beszállítóktól érkező részegységek végső összehangolását végzik -, hogy a nagyközönség számára, valós forgalmi körülmények közepette is hozzáférhetővé váljon a rendszer.

Már évek óta elérhetőek – ma már az alsó-középkategóriás modellekben is megtalálhatóak – a vészfékező rendszerek, amik megelőzik a járművek összeütközését – ráfutását – alacsony sebesség mellett. Ugyanígy elérhetőek a parkolás asszisztensek, de ezek csak kormányoznak, nem állítják meg az autót, ha pl. a radar akadályt jelez, fékezni most is az embernek kell, “csak” a kormányt tekeri a gép. Hirtelen felbukkanó akadályt kikerülni viszont még nem tud egyetlen – sorozatgyártású – autó sem. Ez miért van?

A parkolás tekintetében megint csak az autógyártókon múlik, hogy ők mit rendelnek a beszállítóktól. A Continental fejleszt és gyárt minden ehhez szükséges elemet, így állíthatom, működőképes lenne a parkolás közben magától megálló autó, de az autógyártók valamiért ezt még nem tartják fontosnak. Mi és a többi beszállító is azt készíti, amit tőle megrendelnek. Ami a kikerülést illeti, ott is – a sávváltáshoz hasonlóan – a “jövőbelátás” képességére van szükség, hogy “lássa, tudja” egy autó, merre nyílik menekülési út. Nem könnyű még az embernek sem eldöntenie, hogy a másik járművet, vagy az árkot, oszlopot, fát “válassza”, nemhogy egy gépet úgy beprogramozni, hogy ezt megtegye. Ahhoz, hogy ez a valóságban is elérhető legyen, még legalább 5 évnek kell eltelnie.

A városi közlekedésnél maradva, sok olyan szituáció alakul ki nap mint nap, amiben egy gép nehezen tud dönteni. Ilyen pl. egy egyenrangú útkereszteződés, amiben jobbról érkezik egy ember a kerékpárjával. Hogyan tudja megkülönböztetni az autó, hogy a kerékpáron ül az illető, és így elsőbbséget kell adnia a számára, vagy tolja, tehát gyalogos, és így nem kell elengednie, mert pl. nem is akar átmenni az út túloldalára.

Az ilyen szituációkban az önvezető autók megállnak. Egy számukra nem értelmezhető, de valamilyen cselekvést igénylő helyzetben ma is és egy jó darabig a jövőben is a megállást fogják választani az autók azzal a kitétellel, hogy át is adják a döntés jogát, illetve a helyes manőver végrehajtásának a feladatát az embernek. Hosszabb távon, hosszú évek múlva aztán pl. egy mobiltelefon, illetve az attól származó jelek, információk alapján már tud dönteni az autó is, hogy milyen közlekedési szituáció fog kialakulni akkor, amikor a kereszteződéshez ér, és abban mi lesz a helyes cselekvés.

Ez gyakorlatilag feltételezi azt, hogy az autók nem csak az általuk “látott”, érzékelt környezet alapján döntenek, hanem a térképadatokhoz hasonlóan felhőből is kapnak információkat. Voltak kezdeményezések pl. V2V, stb., amiknek sok autógyártó is a résztvevője, de erről ma keveset tudni, hol is állnak a fejlesztések, mikorra várhatóak eredmények?

Több hasonló projekt fut párhozamosan a világban, többek között az említet V2V is, de az egyes fejlesztők önállóan is dolgoznak ilyen megoldásokon. A Continental cégcsoportnál is készül ilyen, ami először csak saját magával lesz képes a kommunikációra, tehát két – vagy több – olyan autó tud egymással információkat cserélni, amikben ugyanaz a rendszer működik. Amikor ezek volumene elér majd egy kritikus mennyiséget, akkor sok területnek kell együtt dolgoznia azért, hogy ezek egymással is kommunikálni tudjanak, és nem feltétlenül mérnöki feladat lesz ennek a megteremtése. A bármilyen szinten is önvezető autók – parkolás, sávtartás, sebesség- és távolságtartás, stb. – feletti uralom és felelősség ma kizárólag a vezetőé, ennek megváltoztatásához társadalmi, politikai döntések meghozatala is szükséges. Vannak olyan helyek a földön – pl. az Egyesült Államok bizonyos államai – amik jogi szabályozás terén is élen járnak ezen a téren, míg máshol egyelőre hallani sem akarnak a dologról. Ennek közös nevezőre hozása és ahogy a közlekedési szabályok is az alapelveket tekintve globálisan egyformák, ennek is azzá kell válnia.

Klikk a képre!

Ön szerint mikor lehet arra számítani, hogy a részben önvezető autók, amik a forgalomban valóban emberi beavatkozás nélkül manővereznek, a mai villanyautó penetrációnál is gyakoribbak legyenek?

Véleményem szerint erre 10 év múlva sor kerülhet, és akkor már a korábban említett társadalmi jogi háttér megteremtése alól sem lehet kibúvót találni, a technológia ugyanis lehetővé fogja tenni az automatizált járművek használatát, amit csak egy darabig lehet adminisztratív módon “elfojtani”.

Forrás: portfolio.hu

A 2016-os adótörvények számos változást tartalmaznak. A módosítások egyik fontos célja az adminisztrációs, illetve a fizetési terhek további csökkentése. A legfontosabb változásokat a PwC foglalta össze; elsőként a munkát terhelő közterhek változásait tekintjük át – mi jön még az szja-csökkentésen kívül?

A PwC összefoglalója szerint az élőmunkát terhelő adó- és járulékszabályok változásain évről évre tetten érhető a kormány azon szándéka, hogy csökkenjenek az adózók fizetési- és különösen az adminisztrációs terhei. A szakértők szerint egy újabb nagy lépést tettünk a kitűzött cél felé.

Bevallási nyilatkozat 2016-tól

A jövő évtől újabb lehetőség nyílik a magánszemélyek részére, hogy adóbevallási kötelezettségüket a lehető legegyszerűbben teljesítsék. Ezt az új lehetőséget bevallási nyilatkozatnak hívják. Ezzel az opcióval csak azok élhetnek, akik meghatározott feltéteket teljesítenek (akik csak a munkáltatótól, rendszeres jövedelmet juttató más szervezettől szereztek jövedelmet, semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek stb.).

A nyilatkozat első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekről 2016. január 31-éig tehető meg főszabály szerint a munkáltató felé. Ha ebben az időpontban nincs munkáltatója a magánszemélynek, a nyilatkozatot közvetlenül az adóhatóság felé is megteheti. A nyilatkozat megtételét a munkáltató jelzi az adóhatóság felé, amely azután 2016. május 20-áig megállapítja az adót. Az adómegállapítás kapcsán a magánszemélynek csak akkor jelez vissza az adóhatóság, ha különbözetet állapít meg a megállapított adó és a magánszemélytől levont előleg között.

Adóbevallási tervezet 2017-től

A bevallási nyilatkozaton túl újabb alternatívával bővül a paletta, amikor az adóbevallás teljesítésének lehetséges módjairól beszélünk. Ez az új elem az adóbevallási tervezet, amely ellentétben a bevallási nyilatkozattal, nem 2016-tól, hanem csak 2017-től válik elérhetővé, de csak az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek számára. Azaz, ha egy magánszemély 2017-ben munkáltatói adómegállapítást nem kér vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve ha nem tesz bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóságnak el kell majd készítenie az adóévre vonatkozó adóbevallási tervezetet.

A tervezetet az adóhatóság azon kontrolladatok alapján készíti majd el, amelyeket a magánszemélynek kifizetéseket teljesítő személyek (pl.: magyar munkáltató, osztalékot kifizető magyar társaság) jelentenek a hatóságnak. A tervezetet az adóhatóság a magánszemély Ügyfélkapuján keresztül, elektronikus úton küldi meg, és ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, azt a magánszemély javíthatja vagy ki is egészítheti.

Egyszerűsített bevallás és a „söralátét” megszüntetése

A korábbiakban említett két új eszköz az adóbevallás teljesítéséhez azt is eredményezi, hogy a már meglévő lehetőségek közül néhány gyakorlatilag értelmét veszti. A jogalkotó is felismerte ezt, így az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, valamint a „söralátétként” aposztrofált adónyilatkozat utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan vehető igénybe.

200 ezer forintig jár a részletfizetés

Ha a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége volt, eddig is automatikusan kérhette a bevallásában a 6 hónapos pótlékmentes részletfizetés engedélyezését. Erre eddig 150 ezer Ft összeghatárig volt lehetőség, 2016-tól azonban az összeg 200 ezer Ft-ra emelkedik.

Továbbá a jövőben nem csak személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd kérni az engedélymentes részletfizetést, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint lesz.

A jelentéktelen késedelmi pótlékot nem kell megfizetni

Jelenleg az adóhatóság a késedelmi pótlékot összeghatártól függetlenül kiveti. A jövő évtől azonban a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot már nem írja elő. Ez jelentős adminisztrációs csökkentés, hiszen így a hatóság és az adózók mentesülnek a jelentéktelen késedelmi pótlék összegekkel kapcsolatos levelezés és nyilvántartási kötelezettségek alól.

Nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása

Gyökeresen új szabály, hogy az adóhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a magánszemélyt – néhány kivételtől eltekintve – nem bírságolhatja első körben. Ehelyett a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

Ez a változás a gyakorlatban leginkább a késedelmesen benyújtott éves bevallásban ragadható meg. Ha például idén valaki május 20-áig elmulasztotta benyújtani az éves bevallását és a késedelmét egyáltalán nem vagy sikertelenül mentette ki, akkor az adóhatóságnak joga volt automatikusan szankcionálni a magánszemélyt legfeljebb 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal. Ezt a jogát gyakorolhatta az adóhatóság például már akkor is, ha a bevallás benyújtásával csak néhány napot késlekedtek.

Nem lesz helye az új, kedvező szabály alkalmazásának, ha az adózó az áfa-körbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el. Azaz ilyen esetekben az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki.

A jelentéktelen adókülönbözetet nem kell megfizetni

A magánszemélynek a jövő évtől már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé. Ezzel összhangban az adóhatóság az eddigi 100 forintos összeghatár helyett az 1000 forintot el nem érő adótúlfizetést nem fogja kiutalni és nem tartja majd nyilván. Következésképpen, ha a magánszemélynek az éves adóbevallása olyan egyenleget mutat, miszerint fizetnie kell még 800 forintot az adóhatóság felé, akkor azt igazából nem is kell elutalnia és azzal sem kell számolnia, hogy az adóhatóság ezen összegre igényt tartana a jövőben.

15%-ra csökken a személyi jövedelemadó mértéke

A személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra csökken. A magánszemélyek jövedelmének nyelvén szólva ez azt jelenti, hogy 100 ezer forintonként 1000 forintot tudnak megspórolni önmagában az adókulcs változása miatt.

E fejleménynek a cégek is örülhetnek, hiszen számukra a változás még nagyobb adómegtakarítást eredményez. Ugyanis az olyan juttatások után, melyen a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót, az adó kiszámítása speciális módon történik. Először egy adóalap-korrekciós tényezővel kell megszorozni a juttatás értékét (ami 2015-ben 119%), és ezt a korrigált adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. A fizetendő adó tehát nagyobb mértékben csökken az ilyen juttatásoknál, mint maga az adókulcs.

Ha a béren kívüli juttatásokat vesszük például (úgy mint az Erzsébet-utalványt vagy a helyi bérletet), akkor a ténylegesen fizetendő közteher 1,19%-kal csökken (35,7%->34,51%). Az adókulcs csökkenése tehát minden embert és minden olyan társaságot pozitívan érint majd, amely olyan jövedelmet biztosít a dolgozóknak, amely után a társaságnak kell megfizetnie az adót – írja a PwC.

Kétgyermekesek családi kedvezménye

Életbe lép még egy olyan változás jövőre, amely ha nem is minden ember, de sok család nettó jövedelmét növelheti. Nevezetesen a kétgyermekes családoknál a gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény a jelenlegi havi és gyermekenkénti 10 000 forintról 12 500 forintra nő. Ez a kétgyermekes családoknak havi 5000 Ft nettó jövedelemnövekedést eredményez.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege enyhén növekszik, 6930 forintról 7050 forintra.

Munkába járás költségtérítése

A jövő évi avagy 2017-től életbe lépő változások mellett fontos megemlíteni, hogy már 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletnek az a változása, amely sok-sok munkaadót és munkavállalót érint. Eszerint ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani.

További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 Ft/km-ig ilyenkor is adómentesen adható – írja összefoglalójában a PwC.

Forrás: privatbankar.hu

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője, Herman István egri alpolgármester és dr. Breitenbach Géza az Országos Mentőszolgálat régióigazgatója közösen adta át a felújított Egri Mentőállomást, így baj esetén mostantól 3-4 perccel korábban érhetnek ki a mentősök a helyszínre.

Herman István köszöntője után a megjelentek bejárták a a modernizált létesítményt, amely a TIOP „Sürgősségi ellátás fejlesztése-mentés” projekt kertében újult meg. A közel 11 milliárd forintos keretösszegéből 18 megyében zajlanak munkálatok, Egerben pedig több mint 52 milliós beruházással korszerűsítették a létesítményt.

A mentőállomás úgynevezett dinamizálásának célja a kivonulási idő csökkentése, mely egyebek mellett a motorizált garázskapuk beépítésével, az épületek energetikai korszerűsítésével valósul meg. Emellett a projekt célja hogy az állomások eddigi funkcióikat a korábbinál jobban, hatékonyabban betölthessék. A tervezése során további cél volt az üzemeltetési költségek csökkentése. Ennek érdekében sor került a nyílászárók cseréjére, illetve a hőszigetelés és napkollektoros rendszer kiépítésére.

Nyitrai Zsolt az ünnepélyes átadás után elmondta: az egészségügy a kormányok számára mindig nagy kihívást jelent, hiszen az ágazat jellegénél fogva rendkívül sok pénzt igényel, az anyagi források pedig korlátozottak. Ám a mai nap örömteli Eger számára, ugyanis elkészült a korszerűsített mentőállomás: mostantól egy új funkciókkal kibővült, energiatakarékos épületben dolgozhatnak a mentősök, akik egyébként elmondták, hogy például a motorizált garázskapuk beépítésével 3-4 perccel csökken a kivonulási idő, ez pedig életeket menthet. Jó hír az is – folytatta –, hogy hazánkban az idén 200 új mentőautó érkezik, továbbá 22 kiválóan felszerelt mentőorvosi kocsi állhat szolgálatba, amelyből az egyik Egerbe kerül.

Mint hozzátette: az országos projekt keretében a 22 teljesen új mentőállomás megvalósítása mellett, 60 létesítmény korszerűsítésére is sor kerül.

Forrás: nyitraizsolt.hu