Megtaláltuk az igazi egri bikavért

Az a baj az egri bikavérrel, hogy nem tudjuk, valójában milyen. Nincs igazi arca. A piacon egyszerre van jelen az 500 forintos ihatatlan lőre és a 10 ezer forintos csúcsbor. Lőrincz György, a St. Andrea pincészet frontembere bebizonyította, hogy a lejáratott névnek lehet új tartalmat adni. Olyat, amitől végre az egész egri borvidék felkerülhet a nemzetközi bortérképre.

Lőrincz György életében is nagy esemény

Fotó: Sztankó Bálint – Origo

Segített ebben néhány bemelegítő kör. Kóstoltuk Lőrincz György nagy fehérborait is, az Örökké névre keresztelt nagy fehér házasítás 2013-as, 2012-es és 2006-os évjáratát. Aztán a Mária névre hallgató grand superior fehér cuvée 2013-as és 2012-es évjáratát.

Koncentráció, elegancia, elevenség, finom ásványi jegyek keverednek gyümölcsösséggel, lágyan füstös jegyekkel. A bor világában etalonnak számító Burgundiát, illetve a Sancerre és Pouilly-Fumé világát idézték ezek a tételek.

A világ nagy borvidékeit idézik

Fotó: Sztankó Bálint – Origo

A világ nagy borvidékei jól beazonosíthatók a borokban megjelenő karakterjegyekről. Aki sokat kóstol, hamar felismeri a wachaui rajnai rizlinget, a burgundi chardonnayt-t, a bordeaux-i cuvée-t, a piemonti barolót vagy a toscanai brunello di montalcinót. Arcuk van.

Az a kérdés, Egernek mitől lesz arca. Mi az az utánozhatatlan, egyedi, eredeti, termőhelyet kifejező karakter, amiért egri bort szeretnénk inni. (Esetleg nem csak mi.) A talaj és a klimatikus adottságok ugyanolyan jók, mint a fent említett híres borvidékeken. De ahhoz, hogy az egri bornak, a bikavérnek vagy fehér párjának, az egri csillagnak arca legyen, a borászoknak egységesen kellene gondolkodniuk.

Közös nevezőre jutni a borkészítés folyamatának sok nagy és kis kérdésében, a szőlő művelésmódjától a hozamkorlátozáson keresztül a pinceműveletekig. Először minden a fejekben dől el. És ha nincs közös gondolat, akkor nincs egri karakter. Közös gondolkodásból született meg a világ összes nagy borvidékének egységes stílusa. Attól, hogy van Bikavér-szabályzat, még nem következnek autentikus, remek színvonalú borok.

  • Az alapokat 1997-ben lefektették, megvan a két kategória, a classicus és a superior, melyik milyen művelésmód és terhelés mellett, hol, minimum-maximum hány fajtából készülhet, meddig kell hordóban és palackban érlelni, de hiányzik az egyértelmű borvidéki, törvényi konszenzus.
  • Ahhoz, hogy a márkanévnek komolyan vehető jelentése legyen, el kellene tűnniük a piacról azoknak a zöld, savas, híg lőréknek, amelyek még mindig többségben trónolnak a polcokon a minőségi borokkal szemben.

Keressük az egyediséget. Lőrincz György és a fia

Fotó: Sztankó Bálint – Origo

Nincs még egy olyan borvidék Magyarországon, ahol ugyanabból a dűlőből egyszerre lehet nemzetközi szinten is labdába rúgó nagy fehér- és vörösbort készíteni. (Na, jó, talán a Mátra, majd valamikor). Egyáltalán, ahol a fehér és kék szőlők egyformán jól működnek.

Óriási dilemma ez az egri borászok számára. Vannak, akik a fajtaborokban hisznek, és a végtelenségig nyújtanák pincészetük szortimentjét. Mások a házasításban látják a megváltást.

Közéjük tartozik Lőrincz György a St. Andrea pincészetélén, aki számomra bebizonyította, hogy az egri borvidéken a fajták házasítása az üdvösség felé vezető út. 

Sokan még mindig nem értik, hogy pár évvel ezelőtt az egri csillag (a bikavér fehér párja) pont azért született, hogy a sok fehér fajtát integrálja, szűkítse a palettát, fokozza a minőséget. Csak mondom, Egerben a nyilvántartott 62 szőlőfajtából 42 fehér.

Az egri borvidék egyediségét a fajták megfelelő arányú házasításában kell keresni

Fotó: Sztankó Bálint – Origo

A 2013-as St. Andrea Örökké Grand Superior hét fajta házasítása (sauvignon blanc, olaszrizling, viognier, chardonnay, rajnai rizling, szürkebarát, pinot blanc). Vétek lenne lemondani arról a gazdagságról, amit ezeknek a fajtáknak a jól eltalált arányából ki lehet faragni. Ez a bor önmagában is képes lenne igazolni, hogy az egri borvidék egyediségét a fajták megfelelő arányú házasításában kell keresni.

A bikavér egyedisége is a fajtaválaszték függvénye. Illetve a fajták, talaj, mikroklíma, művelési mód és feldolgozás tudatos összehangolása. A bikavérnek arcot adni szerintem először Lőrincz Györgynek sikerült. Igaz ez a classicus, de főleg a superior kategóriára. Az arc itt és most a nagyon magas minőséget jelenti. Olyan szintű vörösbort, amilyennel Magyarországon csak nagyon ritkán vagy talán még nem is találkoztam.

Hajmeresztő borsor

Fotó: Sztankó Bálint – Origo

Olyan élményem pláne nem volt, hogy ugyanannak a nagy magyar vörösbornak mind a nyolc évjárata konzekvensen, ugyanazon a magas színvonalon szólaljon meg. Ez még nem jelenti azt, hogy megvan a csúcsbikavér mással össze nem téveszthető egri karaktere. Annak az útnak még az elején tart Lőrincz György is. Végső soron a tudatos fajtakompozíció fogja majd eldönteni, milyen karakterű lesz a superior bikavér. 

Egyelőre az van, hogy amelyikben a kékfrankos aránya 50 százalék körül mozog, ott az etalonnak számító Burgundiát vagy a piemonti barolót idézi, amelyikben a merlot és a cabernet-k dominálnak, ott a toscanai Brunello di Montalcinót vagy a nagy bordeaux-i borokat vizionálja. Szép példája ez utóbbira a 2002-es Merengő (merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc, kékfrankos).

Lőrincz szerint a kékfrankos a bikavér személyazonossága

Fotó: Sztankó Bálint – Origo

Lőrincz szerint a kékfrankos a bikavér személyazonossága. A többi fajta az aromakomplexitás biztosítéka. Persze ez az összetettség csak akkor képes karakterré válni, ha érett szőlőről beszélünk, nem nyers tanninokról és vad savakról.

A bikavér első receptjét Grőber Jenőnek tulajdonítják, aki az egriből vörösboros vidéket akart faragni. Franciaországból importálta és meghonosította a medoc noirt, amelyet a kadarka mellett a bikavér alappillérévé emelt. A kadarka és a medoc noir mellett kékfrankos, cabernet és merlot alkotta az első tudatosan épített bikavért, amely Grőbernek köszönhetően nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhetett.

A két világháború között Borhy-Braun Béla receptje szerint a házasítás gerincét 50 százalékban a kadarka adta, a másik felén kékfrankos (nagyburgundi), kékoportó, medoc noir, illetve a direkt termő, illatos otelló festőszőlő osztozott.

Állítólag kétévesen már fogyasztható, ugyanakkor jól érlelhető borok voltak ezek, és öt-tíz éves korukban mutatták legszebb arcukat.

A szocializmus építésének torz világában az illetékes elvtársak az egri bikavérből exportmárkát teremtettek. Az 1960-as évek második felében ezért Szekszárdtól elvették a névhasználat jogát. Babits városában hivatalosan csak 1990-től készülhetett ismét bikavér.

Nagy kérdés még Lőrincz György számára, hogy vajon a kékfrankos melyik változata ideális bikavéralapnak, milyen fekvésben, milyen művelésmóddal lehet belőle a legtöbb egyediséget előcsalogatni.

Komoly munka és bor folyik

Fotó: Sztankó Bálint – Origo

Magyarországon egyelőre csak egyedi teljesítmények vannak. Majdnem minden műfajban. Összefogásra, közös gondolkodásra, pláne cselekvésre elvétve akad példa. 

De ha egyszer borvidéki szinten valósul meg az, ami a Merengő nyolc évjáratában itt pörög a poharunkban, na, akkor majd jó lesz nekünk.

Itt pörög a poharunkban

GIFF: Sztankó Bálint – Origo

Merengő 2011

Kirobbanó, friss, hűvös, erdei gyümölcsös illat mentával. Feszes, tömör szerkezet, sűrű anyag, mégis légies és elegáns. Még nagyon fiatal, de nem nyers. Jól iható, tanninjai kifinomultak. Kékfrankos, cabernet franc, merlot, syrah, pinot noir.

Merengő 2009

Cabernet franc, merlot, kékfrankos, cabernet sauvignon és syrah. Bár mások a fajtaarányok, a hűvös-negrós karakter közös nevező. Na, és a szerkezet, a struktúra, az új minőség védjegye. Fűszerességét a gyümölcsösség mellett dohány egészíti ki.

Merengő 2008

Illatában halványan oxidált, ami ízben nem jelenik meg. Az oxidáltságra van magyarázat. Melegebben tárolták azt a pár palackot, ami még volt belőle. A hőmérséklet-ingadozásra minden bor baromi érzékeny. Merlot kékfrankos, cabernet franc, syrah-menoir-pinot noir. Különben meg zseniális ízkavalkád.

Az elegancia fokozódik

GIF: Sztankó Bálint – Origo

Merengő 2007

Elsőre szinte nyersnek, zöldnek hat az illata. Ahogy levegőzik, mentává, eukaliptusszá szelídül. Feszes tanninjai mégsem ragasztják a nyelvemet a szájpadlásomhoz. Zártságából fokozatosan enged, nyílik, finomodik. Merlot és syrah, cabernet franc, pinot noir és kékfrankos.

Merengő 2006

Ahogy megyünk vissza az időben, az elegancia fokozódik, hűvösebbek és karakteresebbek a borok. Itt a feketebogyós erdei gyümölcsösség a fűszerek fölé nő, a legendás piemonti Gaja pincészet nagy barolóit idézi. Kékfrankos, syrah, cabernet franc és merlot.

Merengő 2005

Szűretlen, és ez valamennyire érződik rostos szerkezetén. Hűvössége, ásványossága és egzotikus fűszeressége szédítő mélységeket nyit meg. Kékfrankos, syrah, cabernet franc, merlot.

Bármelyik bordeaux-i chateau bevállalhatná

GIF: Sztankó Bálint – Origo

Merengő 2003

Meleg évjárat, ráadásul a merlot viszi a prímet, aztán jön a kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon. A hűvösség és frissesség itt már valószerűtlen. Új dimenzió, akkora és olyan szofisztikált komplexitással, amilyet magyar borban még tényleg soha. Vagy ha igen, akkor az éppen Bukolyi 2005-ös Bikavérje volt.

Merengő 2002

Fokozhatatlan. Bármelyik bordeaux-i chateau bevállalhatná. Eleganciája, nemessége a tökéletes arányból és tisztaságból táplálkozik. Minden a helyén, semmi nem lóg ki, gyümölcs, fűszer, ásvány, tannin, sav, hordó ezoterikus magasságban. Merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc, kékfrankos.

Az egész sor előtt bárhol a világon leborulnának.

***

Ezek után még megkóstoltuk a 2013-as és 2012-es Nagy-Eged-hegyet. A Nagy-Eged egyszer még fogalom lesz. Lőrincz György már nagyon közel jár ahhoz, amit egy borvidék arcának nevezünk. Szerencsénkre vannak, és lesznek követői.

Forrás: Origo