Az alábbiakban részletezzük a GINOP PLUSZ 3.2.1-21 programot, amely lehetőséget kínál a képzési támogatásra. A Felhívás értelmében, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok egy konzorciumban összefogva, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló törvényi előírások alapján nyújt vissza nem térítendő támogatást. Az Európai Szociális Alap+ és Magyarország költségvetése biztosítja a program forrásait.
A támogatás célja a harmadik meghirdetési szakaszban képzési költségek, bértámogatás, valamint mikro- és kisvállalkozások szakmai megvalósítói költségeinek támogatása. Fontos megjegyezni, hogy az Ügyfélkapun történő adatrögzítés előtt Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) bejelentkezés szükséges.
A pályázati kérelmeket a harmadik meghirdetési szakaszban 2024. március 05. és 2024. június 30. között lehet benyújtani a Nemzetgazdasági Minisztérium által kijelölt, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalhoz. A GINOP PLUSZ-3.2.1-21 kérelem kitöltése itt érhető el.
Az új pályázat számos előnnyel jár, beleértve kedvezőbb fenntartási kötelezettségeket és nagyobb bértámogatási lehetőségeket. A program előnyei közé tartozik:
Több mint 1000 vállalkozás már részesült a képzési és bértámogatásokból az első két ütemben.
A mikro-, kis- és középvállalkozások akár 75 millió forint, míg a nagyvállalkozások akár 150 millió forint támogatást igényelhetnek.
Bértámogatás vehető igénybe a munkavállalók kieső munkaidejére.
Különböző kompetenciafejlesztő tréningek, idegen nyelvi képzések, informatikai és szakmai képzések valósíthatóak meg.
A fejlesztések megtervezésére 18 hónap áll rendelkezésre, lehetővé téve a teljes 2024-es év tervezését.
A támogatás intenzitása 100-70-60-50%, de a bértámogatással az oktatás minden esetben nyereséges lehet.
A keretösszeg nem merül ki, és az elbírálás gyors, akár 8 nap alatt is támogatói döntések születhetnek.
A szervezet engedélyezett képzőként biztosítja az összes adminisztrációs terhet és a képzések korrekt elszámolhatóságát.
A versenyképes vállalkozások számára kritikus fontosságú, hogy milyen szakértői tudással és készségekkel rendelkező munkaerővel állnak elő a piacon. Az állandó képzés lehetősége jelentősen javíthatja az esélyeket és hozzájárulhat a munkaerő megtartásához. A GINOP Plusz 3.2.1-21 III. üteme kiemelkedő lehetőségeket nyújt az előrelátó vállalkozásoknak, akik érdemesnek tartják magukat az előminősítésre a MODELLO Módszertani és Képzési Intézet segítségével.
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet megkezdte az előregisztrációt a GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázat harmadik, 2024. március 1-jén induló szakaszára. Az érdeklődőknek javasoljuk, hogy mielőbb vegyék fel a kapcsolatot az Intézettel és regisztráljanak, hogy kihasználhassák az elérhető előnyöket. Az előregisztráció nem kötelező, de számos előnnyel jár, mint például az azonnali értesítés a kiírásokról és díjmentes jogosultságvizsgálat.
A korábbi tapasztalatok alapján a GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázat előző szakaszában jelentős támogatások álltak rendelkezésre a vállalkozások számára. A pályázat révén a mikro-, kis- és középvállalkozások akár 50-70%-os támogatást kaphattak a céges képzésekre, valamint további bértámogatás is elérhető volt az oktatásban résztvevő munkaerő számára. A támogatás összege akár 75 millió forint is lehetett a kisvállalkozások számára, míg a nagyvállalatok akár 150 millió forint támogatást is igényelhettek. A program keretében a kisvállalkozások akár ötmillió forintos pénzügyi nyereségre is számíthattak, míg a közép- és nagyvállalkozások számára rendkívül kedvező áron volt elérhető a képzés.
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet ügyvezetője kiemelte, hogy az előregisztráció komoly előnyöket biztosít a vállalkozásoknak, ezért érdemes mielőbb intézkedni az elérhető támogatási lehetőségek kihasználása és a munkaerő készségeinek fejlesztése érdekében.
Jelenleg 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a munkahelyi képzéseket támogató program következő szakaszában.
A cégek várják a pályázat megjelenését, hogy elkezdhessék vagy folytathassák már megkezdett képzéseiket. A pályázat bejelentése jelentős keresletnövekedést eredményez a képző és pályázatíró cégek körében.
Magyarországon kiemelt figyelmet kap a gazdasági fejlődés elősegítése és a versenyképesség növelése érdekében indított pályázatok sorozata. Az III. ütemű GINOP PLUSZ-3.2.1 program kiemelkedő lehetőségeket kínál a vállalkozásoknak fejlesztési és innovációs projektek megvalósítására. Az előminősítési folyamat kiemelt fontossággal bír a sikeres pályázat előkészítésében és benyújtásában.
Támogatható képzések:
Soft skill képzések (pl. értékesítés, ügyfélszolgálat, kommunikáció, vezetők fejlesztése stb.)
IKT-ra (információs és kommunikációs technológiákra) irányuló képzés
Nyelvi képzés
Szakmai ismeretekre irányuló képzés
Az előminősítés jelentősége: Az előminősítés során a pályázati lehetőség részletes áttekintése és a projekt tervezet alapos értékelése történik. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy felmérjék projektjük összhangját a pályázati kiírás céljaival és kritériumaival. Az előminősítés révén a pályázók pontosabb képet kaphatnak arról, hogy milyen mértékben felelnek meg a program követelményeinek, és szükség esetén még időben módosíthatnak a terveiken.
Az előminősítés folyamata és előnyei: Az előminősítés során szakértők által végzett alapos elemzés és tanácsadás segíti a vállalkozásokat abban, hogy optimalizálják pályázati projektjüket és felkészülten lépjenek a teljes pályázat benyújtására. Ezáltal maximalizálhatják a pályázati lehetőségből nyerhető támogatás mértékét és a projekt sikeres megvalósításának esélyeit. A professzionális előminősítési folyamat révén a vállalkozások magabiztosan haladhatnak előre a GINOP PLUSZ-3.2.1 pályázat sikeres elnyerése felé.
Az előminősítés kulcsfontosságú lépés a GINOP PLUSZ-3.2.1 programban való részvétel előkészítésében és a pályázat sikerességének maximalizálásában. A szakszerű előminősítés lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy hatékonyan kihasználják a rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket és hozzájáruljanak a hazai gazdaság fejlődéséhez és versenyképességének növeléséhez.
Ha vállalkozása részt kíván venni a GINOP Plusz 3.2.1-21 III. ütemében, kérjük, lépjen kapcsolatba a MODELLO Módszertani és Képzési Intézettel, és vegye igénybe szolgáltatásainkat már az előregisztráció során!
Az MODELLO Módszertani és Képzési Intézet, mint megbízható partner, elindította az előregisztrációt a várható GINOP Plusz 3.2.1-21 III. ütemére, biztosítva ezzel a cégek számára a pályázati folyamat hatékony lebonyolítását és a sikeres képzések megvalósítását.
GINOP PLUSZ 3.2.1-21 Pályázat: Képzések Támogatása a MODELLO Módszertani és Képzési Intézet Segítségével
GINOP PLUSZ 3.2.1-21 érdeklődők figyelem! Ezen az oldalon megtalálhatóak azok az információk, amelyek a “GINOP PLUSZ 3.2.1-21 munkahelyi képzések támogatása” című pályázat harmadik ütemére vonatkoznak. Az oldalt folyamatosan frissítjük, ahogy megjelennek az újabb információk a harmadik ütemmel kapcsolatban.
Fontos megjegyezni, hogy a pályázat Magyarország teljes területén érvényes, így Pest megye és Budapest városa is beleértendő az érintett területek közé! A kis- és középvállalkozások most akár 75 millió forint, míg a nagyvállalatok 150 millió forint támogatáshoz is juthatnak.
A GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázat célja a vállalkozások támogatása a korszerű munkahelyi képzések megvalósításában, amelyek hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez és a munkaerőpiaci versenyképességhez. A program keretében több fontos újítás is életbe lépett, például az online oktatás lehetősége!
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet felkészült arra, hogy segítse Önt a pályázat megírásában és a képzések lebonyolításában. A képzésekhez szükséges összeget akár előlegként is kaphatja, így a vállalkozások már az indulásnál biztosítva érezhetik magukat.
A pályázatot mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok nyújthatják be Magyarország teljes területén, és többféle támogatott területre igényelhetnek segítséget, mint például a szakmai megvalósító, a képzések lebonyolítása vagy a bértámogatás.
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet segítségével Önnek nem kell aggódnia a képzési folyamatok terén. Vegye igénybe szolgáltatásainkat már most, és lépjen előre a GINOP+ 3.2.1-21 pályázaton! Ne hagyja ki ezt a kivételes lehetőséget a vállalkozása fejlődésének és versenyképességének növelésére!
A GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázat lehetőséget kínál a vállalkozásoknak arra, hogy jelentős támogatást kapjanak a munkaerő fejlesztésére és a képzések megvalósítására. Az intézkedés részeként a vállalkozások számára rendelkezésre álló forrás 15 milliárd forint, ami komoly segítséget nyújthat a cégeknek a versenyképességük javításában és a munkaerőpiaci kihívások kezelésében.
A GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázat keretében számos újítás és könnyítés érvényesül, amelyek még vonzóbbá teszik a programot a vállalkozások számára. Az online oktatás lehetősége, valamint a szakmai megvalósító költségeinek elszámolhatósága jelentősen megkönnyíti a pályázók dolgát és növeli a pályázatok sikerességét.
Az MODELLO Módszertani és Képzési Intézet felkészült arra, hogy segítse a vállalkozásokat a pályázatok előkészítésében és a képzések lebonyolításában. Az Intézet szakértői csapata olyan egyedi terveket dolgoz ki, amelyek pontosan illeszkednek az egyes vállalkozások igényeihez és céljaihoz.
Ne hagyja ki ezt a kivételes lehetőséget a GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázaton való részvételre! Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma, és lépjen előre a vállalkozása fejlődésében és versenyképességének növelésében! A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet minden segítséget megad Önnek a sikeres pályázathoz és a hatékony képzések megvalósításához.
A támogatott munkáltatókra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség és az adatgyűjtési folyamatok fontos elemeket jelentenek az Európai Uniós támogatások adminisztrációjában. A munkáltatóknak az első képzési alkalom előtt részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a résztvevő munkavállalóknak a támogatás jellegéről és feltételeiről. Emellett kötelesek a projekt részleteit folyamatosan naprakészen tartani a már működő honlapjukon, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor más kommunikációs csatornákon keresztül is. A honlapon vagy közösségi média felületeken közzétett információknak tartalmazniuk kell a projekt nevét, célját, a támogatás összegét és részletes bemutatását. Emellett az adatgyűjtés során a munkáltatónak a kilépési és a 180. nap utáni adatokat kell szolgáltatnia a támogatást nyújtó szervezet részére a projekt hatékonyságának nyomon követése érdekében. Az adatszolgáltatásnak időben és pontosan kell történnie, mivel a hiányos vagy pontatlan adatok visszakövetelést eredményezhetnek. A munkáltatóknak ezért fontos, hogy a tájékoztatási kötelezettségüket és az adatgyűjtési folyamatokat szakszerűen és hatékonyan teljesítsék a támogatott projekt sikeres lebonyolítása érdekében.
A támogatásban részesült munkáltató felelőssége, hogy legkésőbb az első képzési alkalommal minden, az adott projektben részt vevő munkavállaló tájékoztatást kapjon a támogatást biztosító program jellegéről, a Hirdetmény preambulumában megjelöltek szerint. Tájékoztatni szükséges továbbá a programban résztvevő munkavállalókat a programban való részvétel feltételeiről, a szükséges egyéni adatok köréről, kezeléséről és az alkalmazott adatvédelmi intézkedésekről.
A támogatásban részesült munkáltató a már működő honlapján köteles a projektjéről információt feltölteni, és az adatokat folyamatosan naprakészen tartani az utolsó képzés befejezését követő 3 évig. Elvárt, hogy a honlapjának főoldalán jól látható helyen legyen elérhető az európai uniós támogatásból megvalósuló képzéseket bemutató oldal, vagy menüpont, ami egy aloldalra mutat. Amennyiben a kedvezményezett nem rendelkezik önálló honlappal, a fent előírt információkat a közösségi média felületein is megjelenítheti.
A támogatásban részesült munkáltatónak az alábbi tartalmi elemeket szükséges megjelenítenie, valamint folyamatosan naprakészen tartania a honlapján a projekthez kapcsolódóan:
a kedvezményezett neve;
a képzések elnevezése és célja;
a szerződött támogatás összege;
a projekt részletes bemutatása;
a képzések tervezett befejezési dátuma (ha megvalósult, akkor a tényleges befejezés).
Alapesetben az alábbi kötelező arculati elemek feltüntetése szükséges a honlapon színes verzióban:
kedvezményezetti infó blokk, mely letölthető a https://www.palyazat.gov.hu/szchnyi-terv-plusz-logoldalról
Széchenyi Terv Plusz logó;
Széchenyi Terv Plusz felirat;
„Építsük együtt Magyarországot!” szlogen;
EU logó (a zászló és „Az EURÓPAI UNIÓ társfinanszírozásával” felirat együttese),
Magyarország Kormánya logó.
A támogatott munkáltató tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségének teljesülését a kormányhivatal ellenőrzi.
A támogatás kimeneteinek és eredményeinek nyomon követéséhez kapcsolódó adatgyűjtés
A támogatás megítéléséhez és adminisztrálásához szükséges adatok körén túl a támogatást igénylő munkaadó adatokat szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részére a támogatás kimeneteinek és eredményeinek nyomon követéséhez, valamint a támogatás eredményességének értékeléséhez. A támogatás nyomon követéséhez kapcsolódó adatgyűjtéshez elengedhetetlen a kilépéskori és a kilépést követő 180. napi adatgyűjtés. Az adatszolgáltatás elmulasztása, valamint a hiányos, illetve szándékosan a valóságnak nem megfelelő adatok közlése a kötelezően biztosítandó adatok esetében az egyénre számított támogatás visszakövetelését eredményezheti.
Az adatszolgáltatást az alábbiak figyelembevételével kell teljesíteni:
Az egyén programba való belépésének dátuma az egyén képzésének kezdési időpontja. Amennyiben egy munkavállaló több képzésben vesz részt egy adott meghirdetési szakaszban egy kérelemhez kapcsolódóan, akkor a legkorábban induló képzés megkezdésének időpontja lesz a belépés dátuma.
Az egyén esetében a kilépés dátuma a képzés utolsó napja (amennyiben egy adott meghirdetési szakaszban egy kérelemhez kapcsolódóan egy munkavállaló több képzésben vesz részt, akkor az adott munkavállaló utolsó képzésének utolsó napja). Utolsó napnak az adott képzés utolsó napját kell tekinteni, abban az esetben is, ha munkavállaló az utolsó napon nem vett részt (pl. szabadság, betegség miatt), feltéve, ha a hiányzás mértéke nem haladta meg a Hirdetmény 15.2 pont f) pontjában meghatározott mértéket. Amennyiben az ezt meghaladó hiányzás miatti lemorzsolódásra kerül sor, akkor a ténylegesen képzésben töltött utolsó nap a kilépés napja. A kilépés napjára vonatkozik a kilépéskori kérdőív és a kilépés dátumához képest számítódik a 180. nap is.
A kilépéskori adatszolgáltatásnak két része van. Egyrészt a munkáltató benyújtja a képzés eredményeként megszerzett tanúsítvány és/vagy bizonyítvány hitelesített másolatát. Másrészt a résztvevő munkavállaló által kitöltött nyilatkozat alapján az egyén személyes adatait a munkáltató szolgáltatja a 6. mellékletben található „A programból való kilépéskor az egyén által kitöltendő nyilatkozat tartalma” dokumentum alapján a https://www.munka.hu/oldalon található űrlapon keresztül. A munkáltató által megadott személyes adatokra vonatkozóan szükséges, hogy a munkavállaló nyilatkozzon ezen adatokról a munkáltató felé, valamint arról, hogy tudomásul veszi, hogy a munkáltatója a képzéséhez támogatást igényel (ezáltal uniós program résztvevőjévé válik), és a GDPR-ban foglaltakkal összhangban felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy a támogatás igénybevétele érdekében rá vonatkozó adatokat szolgáltasson a támogatásnyújtó részére. E nyilatkozatok meglétét, valamint az ezek alapján közölt adatszolgáltatást a támogatást nyújtó képviselői helyszíni ellenőrzés során ellenőrizhetik.
Emellett az eredményességi feltételek vizsgálatához, valamint a projekt eredményeinek nyomon követéséhez az egyén képzésből való kilépését követő 180. napra vonatkozóan is
kötelező adatot szolgáltatnia a munkáltatónak az https://nfsz.munka.hu/ honlapon megtalálható űrlapon keresztül a támogatásnyújtó felé az alábbi adatok vonatkozásában:
a továbbadott támogatásban részesített vállalkozás neve, adószáma, a támogatásra irányuló hatósági szerződés gépi azonosító száma;
foglalkoztatás kezdete a továbbadott támogatás kedvezményezettjénél
munkavállaló neve, TAJ száma a képzés befejezését követő 180. napon munkaviszonyban áll-e a munkáltatónál (igen/nem)
aktív állományban van-e? (igen/nem)
munkabére (bruttó, havi átlagos munkabér a képzés befejezését követő 6 hónapban, több képzés esetén az utolsó képzés utolsó napjától))
jelenleg határozott idejű szerződéssel vagy határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott-e a munkavállaló?
jelenleg teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatott-e a munkavállaló?
munkaköre változott-e a képzés befejezése óta (igen/nem)
Ha igen: magasabb végzettséget, képesítést, kompetenciát igénylő munkakörbe került-e (igen/nem).
A kilépéskori és a 180. napi adatszolgáltatást a munkáltató teljesítheti az összes munkavállalóra összevontan (az összes résztvevő munkavállalójára vonatkozóan). Ez esetben az adatszolgáltatást legkésőbb az alábbiak szerint kell teljesíteni: a támogatott képzések közül az utolsó képzés befejezését követő 15. napon a kilépéskori adatok esetében, illetve a 185. napon a 180. napi adatok esetében.
A támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok meghatározzák a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazását és elosztását a 2021–2027 programozási időszakban. Ezek a szabályok az Európai Unió versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokra, valamint az uniós rendeletekre és kormányrendeletekre épülnek. A de minimis támogatások összege bizonyos felső határokat nem haladhat meg, és a vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegét évente kell figyelembe venni. A támogatások felhasználásának szigorú feltételei és dokumentációs követelményei a támogatás nyújtójától és a kedvezményezetttől egyaránt kiterjednek, és a támogatásokat nyújtók kötelesek dokumentálni a támogatások odaítélését és felhasználását a megfelelő uniós szabályoknak megfelelően.
A támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezési alapján kerülnek megállapításra.
Általános csekély összegű (de minimis) támogatás szabályai
A de minimis támogatás esetében a támogatott vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló a Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete (a továbbiakban: 1407/2013/EU rendelet), az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22).) rendelet és a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII.28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 638/2023. (II.28.) Korm. rendelet alapján támogatási döntés 2024. június 30-ig hozható.
Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet
35. §-a alapján kell eljárni.]
A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a fent meghatározott felső határig halmozható.
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható
A csekély összegű támogatás halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget
A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására
A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.
A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A támogatást nyújtó a támogatottnak 1407/2013/EU bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az 1407/2013/EU bizottsági rendeletre.
Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás szabályai
A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat (ideértve a felhívásban használt fogalmak meghatározását) az Európai uniós működéséről szóló szerződés 107. és
108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet), a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható csekély összegű támogatás. A rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely három pénzügyi év időszakában odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.
A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi
év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók feltéve, hogy a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása területén is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak a releváns időszakon belül nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.
A támogató a támogatás odaítélését megelőzően a kedvezményezett vállalkozás szabad csekély összegű (de minimis) keretének ellenőrzése céljából Magyar Államkincstártól erre vonatkozóan adatokat kér a vállalkozás ügyfél-azonosítója alapján.
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
A kormányhivatal tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten hivatkozva a rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása területén egyaránt
tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
A mezőgazdasági csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.
A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélés idején érvényes referenciarátát kell alkalmazni.
A képzési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26. 1. o.) I-II. fejezete és III. fejezetének 31. cikke, a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
A képzési támogatás vonatkozásában a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 52. §-ában foglaltak az irányadók.
Ha a támogatás összege meghaladja a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott mértéket, a támogatást előzetes jóváhagyás céljából be kell jelenteni az Európai Bizottság részére és a támogatás a Bizottság jóváhagyó határozatának birtokában nyújtható.
Képzési támogatás az alábbi elszámolható költségekhez nyújtható:
az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek,
azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
A válságtámogatásra vonatkozó szabályok
A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret c. 2023/C 101/03 számú bizottsági közlemény (a továbbiakban: 2023/C 101/03. számú közlemény), az Európai Bizottság SA.110218 számú ügyben hozott határozata, a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
A válságtámogatásra a 638/2023. (XII.28.) Korm. rendelet 58. alcímében (130.§-135.§) foglalt rendelkezések az irányadóak.
A válságtámogatásról támogatási döntés 2024. június 30-ig hozható.
A válságtámogatás támogatástartalma a 2023/C 101/03. számú bizottsági közlemény
2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
A válságtámogatás kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettséget a Kedvezményezett a támogatás odaítélését megelőzően tényszerűen köteles bemutatni. A Kedvezményezett nyilatkozik a háború gazdasági hatásai általi érintettségéről.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével (is) foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás támogatástartalma az európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás összege nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke ettől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba
A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás támogatástartalma az európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az előző három
bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a válságtámogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg az 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Az elsődleges mezőgazdasági termelésre és a halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén válságtámogatás halmozható más állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.
A válságtámogatás csekély összegű támogatással akkor halmozható ugyanahhoz az elszámolható költségekhez, ha a támogatáshalmozás nem eredményezi az európai bizottsági közlemény 2.1. szakaszában számszerűsített támogatás összegének túllépését.
Különböző azonosítható elszámolható költségek esetén a válságtámogatás halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással és csekély összegű támogatással.
A válságtámogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés
107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.
A válságtámogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni.
Támogatáshalmozódás
Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
Állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása vagy összege nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
Amennyiben a 651/2014/EU bizottsági rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott támogatás, a csekély összegű támogatás, a mezőgazdasági csekély összegű támogatás, valamint a csekély összegű közszolgáltatási támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes támogatási intenzitásig, támogatási összegig vagy finanszírozási összegig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
MODELLO Módszertani és Képzési Intézet ügyvezetője kiemelte, hogy az előregisztráció komoly előnyöket biztosít a vállalkozásoknak, ezért érdemes mielőbb intézkedni az elérhető támogatási lehetőségek kihasználása és a munkaerő készségeinek fejlesztése érdekében.
